Vitathatatlan tény, hogy a fiatalok életének egyik legfontosabb pontja a lakhatás megoldása, mivel ez teszi lehetővé az önálló életet, s a családalapítás lehetőségét. A lakáskérdés megoldásához, viszont megtakarításra is szükség van, amivel életkorukból fakadóan általában nem rendelkeznek, és sokszor a család sem tud segíteni az első lakás megszerzésében. Az Eurostat 2014-es elemzése szerint Európai Unióban az emberek 70%-a saját tulajdonú lakásban él, s mivel ez nagyon magas arány, nagyon mélyen gyökerezik e megszokás, így nehéz lenne megváltoztatni, és a bérlakások arányát gyorsan megnövelni.

Az eredeti cikk a LeitnerLeitner adózásról érthetően blog oldalán jelent meg.

A fenti trendet figyelembe véve, a lakhatáshoz jutást a munkáltató már évek óta segítheti az adómentes lakáscélú munkáltatói támogatás keretében akár 5 millió Ft összegig. 2016. augusztus 1-től viszont e támogatás szabályozása egyszerűbb s átláthatóbb lett, mivel egyetlen jogszabály, a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá került.

Mivel a támogatás nemcsak lakásvásárlásához vagy építéséhez vehető igénybe, hanem korszerűsítésre vagy akadálymentesítésre is, ezért szükség volt ezek pontos megfogalmazására, és a módosítás újradefiniálja a méltányolható lakásméretet is.

Korszerűsítés: víz, elektromosság, gáz bevezetése, hálózatának kiépítése, csatornahálózatra kötés, fürdőszoba létesítése (ahol nincs), fűtésrendszer kialakítása vagy cseréje, megújuló energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazása, szigetelés, külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése. A korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20%-áig.

Akadálymentesítés: mozgáskorlátozott személy lakáshasználattal összefüggő nehézségeit csökkentő, a rendeltetésszerű használatot biztosító műszaki akadálymentesítési munkák elvégzése

Méltányolható lakásigény

Megállapításához először két fogalmat kell tisztázni:

Lakószoba:

Nagyobb, mint 8 m2 és kisebb, mint 30 m2, és rendelkezik legalább 2 m széles ajtó és ablak nélküli falfelülettel.
A félszoba fogalma megszűnt (2016. augusztus 1-e előtt: nagyobb, mint 6 m2, kisebb, mint 12 m2).
8 m2-nél kisebb helyiséget nem kell számításba venni.
A 30 m2-nél nagyobb szobát két szobaként kell kezelni.

Együttlakók számának meghatározása:
munkavállaló és közeli hozzátartozói, kivéve testvér
munkavállaló élettársa + annak közeli hozzátartozói, kivéve testvér

Méltányolható lakásigény mértéke:
1-2 személy esetén max. 3 szoba,
3-4 személy esetén max. 4 szoba,

Minden további személy esetén egy szobával nő a méltányolható méret maximális értéke.

A munkáltatói lakáscélú támogatás továbbra is csak akkor adható adómentesen, amennyiben a lakás szobaszáma nem haladja meg a méltányolható lakásigényt.

Amennyiben a munkáltató az augusztus 1-ei változások előtt már vizsgálta az adómentesség feltételeit, akkor ezt a későbbiekben már nem kell újra megtennie. Természetesen az augusztus 1-e után elvégzett adómentességi vizsgálatok során már az új szabályok szerint kell eljárni.

forrás: Adózásról érthetően blog